Van Gazdasági társaságod, vagy szeretnél alapítani egyet? Akkor jó helyen jársz!
A cégalapítás előtti könyvelői egyeztetés nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem a vállalkozás
pénzügyi alapozása. Sok kezdő vállalkozó követi el azt a hibát, hogy először az ügyvédnél írja alá a
papírokat, és csak utána keres könyvelőt — pedig ekkorra már több olyan döntés megszületik, amit
utólag módosítani drága vagy jogilag nehézkes.
Összegyűjtöttük a legfontosabb okokat, miért éri meg még a nulladik percben leülni egy szakértővel:
1. A legoptimálisabb adózási forma kiválasztása
A cégbejegyzés pillanatában nyilatkozni kell az adózási módokról. A könyvelő a várható bevételek,
költségek, a munkavállalói létszám és a tevékenységi kör alapján modellezi, hogy a TAO (társasági
adó) vagy a KIVA (kisvállalati adó) éri-e meg jobban. Egy elhamarkodott választás akár több százezer
vagy millió forintos pluszköltséget jelenthet már az első évben.
2. Az áfakör körüli döntések (ÁFA-mentesség vs. ÁFA-kötelezettség)
Az egyik legkritikusabb kérdés, hogy a cég választ-e alanyi áfamentességet (ha a bevétele a
jogszabályi határ alatt marad), vagy belép az áfakörbe.
Ha lakossági ügyfeleknek (B2C) értékesít, az áfamentesség óriási árelőnyt jelenthet.
Ha céges ügyfelekkel (B2B) dolgozik vagy jelentős beruházásokat, beszerzéseket tervez, az áfakörbe
való belépés a kedvező, hiszen az áfa visszaigényelhetővé válik.
3. Cégforma és törzstőke-struktúra meghatározása
A könyvelő segít eldönteni, hogy a terveihez a Bt. vagy a Kft. a megfelelő választás. Kft. esetén
például a 3 millió forintos törzstőkét nem feltétlenül kell azonnal, készpénzben a cég rendelkezésére
bocsátani — léteznek egyéb opciók (pl. nem pénzbeli hozzájárulás/apport, vagy későbbi befizetés),
melyek megkönnyítik az indulást.
4. Tagok és tisztségviselők jogviszonya, járulékfizetés
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ügyvezető vagy a tulajdonos milyen jogviszonyban láthatja
el a feladatait (munkaviszony, megbízás, társas vállalkozói jogviszony). Ez közvetlenül befolyásolja a
havi kötelező járulékfizetést és a cégvezető személyes adózását, különösen ha az ügyvezetőnek van
más hol 36 órát elérő főállása.
5. Az induló költségek és beruházások elszámolhatósága
Bizonyos költségek már a cég hivatalos bejegyzése előtt vagy az indulás fázisában felmerülnek (pl.
ügyvédi munkadíj, illetékek, székhelyszolgáltatás, piaci kutatás). A könyvelő elmagyarázza, mikor és
hogyan számlázhatók le ezek szabályosan úgy, hogy a cég elszámolhassa őket.
Összegzésként:
Az ügyvéd a céget jogilag hozza létre, a könyvelő viszont a működését teszi gazdaságossá. Egy 30
perces előzetes konzultációval hónapok adminisztrációs fejfájását és súlyos adóforintokat takaríthat
meg.
Cégalapítás lépésről lépésre – Így indítsd el sikeresen vállalkozásod!
Cégalapítás jogi és pénzügyi útvesztőiben könnyű elveszni, ha nincs a háttérben egy tapasztalt
partner. Fontos, hogy az ötlettől a hivatalos működésig minden folyamat gördülékenyen és
biztonságosan menjen. Ebben a rövid összefoglalóban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a
gazdasági társaságok alapításáról.
1. A megfelelő cégforma kiválasztása
Az első és egyik legfontosabb döntés a vállalkozás struktúrájának meghatározása. A leggyakoribb
gazdasági társasági formák Magyarországon a Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) és a Betéti
Társaság (Bt.). A választást érdemes a tervezett tevékenységhez, a tőkeigényhez és a
felelősségvállalás mértékéhez igazítani. Egy Kft. esetében a törzstőke minimális összege 3 millió
forint, míg Bt. esetén nincs meghatározva jogszabályi minimum. Már ezen a ponton kulcsfontosságú
kikérni a könyvelő véleményét a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.
2. Szükséges adatok és dokumentumok előkészítése
A hivatalos folyamat megkezdése előtt több alapadatot is tisztázni kell. Ki kell választani a cég leendő
nevét, amelynek egyedinek és megkülönböztethetőnek kell lennie. Meg kell határozni a társaság
székhelyét, a tulajdonosok és a tisztségviselők (ügyvezető) személyét, valamint a tulajdoni arányokat.
Szükség lesz a személyes iratokra, úgymint a személyi igazolványra, lakcímkártyára és adókártyára.
3. Az adózási forma kiválasztása – A könyvelő szerepe
A cégalapítás sikere nagymértékben múlik a megfelelő adózási stratégia korai megválasztásán. A
könyvelővel való előzetes konzultáció során dől el, hogy a cég az általános társasági adó (TAO) alá
tartozzon-e, vagy érdemes-e egyéb opciókban gondolkodni. Ugyancsak itt kell dönteni az áfakörbe
történő bejelentkezésről vagy az alanyi adómentesség választásáról. Ezt a lépést nem érdemes utólag
korrigálni, mert a rossz döntés komoly pluszköltségeket jelenthet. Leginkább ez az amiben tudunk
segíteni.
4. A jogi folyamat és a cégbírósági bejegyzés
Magyarországon gazdasági társaságot kizárólag ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével lehet
alapítani. Az ügyvéd elkészíti a társasági szerződést, az alapító okiratot és a szükséges
aláírócímpéldányokat. A dokumentumok aláírása után az ügyvéd elektronikus úton nyújtja be a
cégbejegyzési kérelmet az illetékes Cégbírósághoz. A cégbírósági bejegyzés ma már rendkívül
gyorsan, gyakran mindössze néhány munkanap alatt megtörténik. A bejegyzéssel a cég megkapja a
cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét.
5. Teendők a bejegyzést követően
A cégbírósági határozat kézhezvétele után a feladatok még nem érnek véget. A bejegyzést követő 8
napon belül kötelező céges bankszámlát nyitni a választott pénzintézetnél. Egyéb adminisztratív
feladatok is szükségesek, de ezeket minden esetben mi végezzük el.
Könyvelőváltás
zökkenőmentesen – Amire a működő cégeknek figyelniük kell
1. Az időzítés kérdése: Mikor érdemes váltani?
A hiedelmekkel ellentétben könyvelőt az év bármelyik szakában lehet váltani, nem kell megvárni az
év végét vagy a mérlegzárást.
2. A meglévő szerződés és a felmondási idő
Első lépésként ellenőrizni szükséges a jelenlegi könyvelővel kötött szerződést. Figyeljen a felmondási
időre (ez általában 30–90 nap), és a felmondást minden esetben írásban (e-mailben vagy ajánlott
levélben) juttassa el hozzá. Fontos, hogy a felmondási idő alatt a munkavégzésnek és a havi
adatszolgáltatásoknak továbbra is gördülékenyen kell menniük.
3. Az iratanyagok hiánytalan átadása-átvétele
A váltás legkritikusabb pontja az iratátadás. Az átadásról minden esetben részletes átadás-átvételi
jegyzőkönyvnek kell készülnie. Az új könyvelőnek szüksége lesz többek között:
A korábbi évek beszámolóira, főkönyvi kivonataira és kartonjaira.
Az adóbevallásokra (NAV, HIPA, járulékbevallások) és a NAV folyószámla-másolatára.
A tárgyi eszközök nyilvántartására és az érvényben lévő szabályzatokra.
A dolgozók bér- és munkaügyi anyagaira.
4. Jogosultságok és a NAV meghatalmazás átírása
A cégvezetőnek gondoskodnia kell az elektronikus jogosultságok átállításáról:
A NAV Ügyfélkapus / Cégkapus meghatalmazások visszavonásáról a régi könyvelő felé, és az új
könyvelő meghatalmazásáról (EGYKE / UGYKE nyomtatvány).
A számlázóprogram, online pénztárgép, banki rálátások vagy egyéb szoftverek hozzáféréseinek
frissítéséről.
5. Az új könyvelő "átvilágítási" szerepe
Egy professzionális új könyvelő nemcsak átveszi a papírokat, hanem az átvétel során átvilágítja a cég
előző időszakát. Ez biztonságot ad Önnek, hiszen az esetleges korábbi hibák vagy hiányosságok még
időben kiderülnek és korrigálhatók, mielőtt azok egy esetleges NAV-ellenőrzés során okoznának
kellemetlenséget.
Artifex Tipp:
A jó könyvelőváltás titka a kommunikáció. Cégünknél a váltás adminisztratív terheit – beleértve a régi
könyvelővel való egyeztetést és a szakmai iratátvételt – amennyire csak lehet, átvesszük, hogy a
folyamat ne akassza meg a napi működést.
Kérdésed van a cégalapítással kapcsolatban?
Segítünk kiválasztani a legjobb adózási formát és átvállaljuk a hivatalos teendők terhét, hogy 100%-
ban az üzletépítésre koncentrálhass.
Egyeztessünk még a cégbejegyzés előtt!
Gyakran Ismételt Kérdések a cégalapításról
1. Mennyi ideig tart a cégalapítás folyamata?
A felkészüléstől és az iratok aláírásától számítva maga a cégbírási bejegyzés rendkívül gyors:
egyszerűsített eljárás esetén akár 1-3 munkanap alatt megtörténik. A teljes folyamat – az első
könyvelői és ügyvédi egyeztetéstől a céges bankszámla megnyitásáig – általában 1-2 hetet vesz
igénybe.
2. Kft. vagy Bt.? Melyiket érdemes választani?
Ez leginkább a tervezett üzleti modelltől és a vállalt kockázattól függ. A Bt. előnye, hogy nincs
minimális törzstőke-követelménye, viszont a beltag korlátlanul (a saját vagyonával is) felel a cég
tartozásaiért. A Kft. esetében a tulajdonosok felelőssége csak a törzstőkéjük mértékéig terjed ki,
ugyanakkor az alapításhoz 3 millió forint törzstőke szükséges (amely akár nem pénzbeli hozzájárulás
is lehet).
3. Tényleg be kell fizetni a 3 millió forint törzstőkét a Kft. alapításakor?
Nem feltétlenül azonnal. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a törzstőkét a tulajdonosok később, a
működés során fizessék be a cég számlájára vagy pénztárába. Ráadásul a törzstőke nemcsak
készpénz, hanem eszközök (pl. gépek, járművek, szellemi vagyon) formájában, úgynevezett
apportként is rendelkezésre bocsátható.
4. Milyen rendszeres költségekre kell számítanom a cégbejegyzés után?
A vállalkozás indítása után elengedhetetlen a fix működési költségekkel számolni. Ilyen a könyvelési
munkadíj, a bankszámlavezetési és számlázóprogram díjak, a kötelező kamarái tagdíj (évi 5.000 Ft), a
helyi iparűzési adó (HIPA), valamint az ügyvezető vagy munkavállalók után fizetendő havi adók és
járulékok.
5. Mikor kell leülnöm a könyvelővel: a cégalapítás előtt vagy után?
Mindenképpen a cégalapítás előtt! Az ügyvéd a társasági szerződésben azokat az adózási és
működési adatokat rögzíti, amikről Ön dönt. Ha a döntések előtt nem konzultál könyvelővel (pl. az
áfakörről vagy a társasági adózási formáról), egy rossz választás később jelentős pluszköltséget vagy
bonyolult módosítási eljárást vonhat maga után.